Mi legyen? Gimi, Szakközép? Egyetem, felsőoktatási szakképzés, szakma? Merre tovább?

Írta: Marton Katalin

Erősödik bennem az a gondolat, hogy nem kell mindenáron diploma. Mondom ezt úgy, hogy nekem van egy BA fokozatú. A szüleimnek nincs diplomája. A belső drive nálam szerintem ez is volt, hogy túl akarok mutatni ezen, meg akarom ugrani azt, amit a szüleimnek nem állt módjában.

25 évesen kerültem be az egyetemre. El se hittem. Éppen kezdtem az éjszakai műszakot a munkahelyemen, amikor megkaptam az SMS-t, hogy felvettek. Hívásban voltam egy kínai bankkal, közben olvastam az üzenetet, majd pár pillanattal később kértem egy kis türelmet a kínai kollégától és kimjútoltam. Kezdte felfogni az agyam, amit olvasok. Nagyon boldog voltam és a kollégáim is velem örültek.

Aztán belekezdtem levelezőn a tanulásba és mellette ugyanúgy dolgoztam, mint a többi csoporttársam. Röpke 13 évvel később meg is lett a diploma. Igen.. 13 év. Akkorra már bőven távol voltam fizikailag a szülői háztól, a férjem és a kislányom is ott voltak velem, amikor átvettem a diplomát. A boldogságom hatványozódott és a választott családom is velem örült.

Az a meglátásom, hogy most 2024-ben azt a világot éljük, amikor a diploma részben kezd más szerepet betölteni társadalmi szinten. Ezzel nem lekicsinylem, nem ez a cél. Ha diplomát szeretnél, hajrá! Mindezzel együtt azt gondolom, hogy nagyon fontos lenne feltérképezni egy ilyen szintű döntés meghozatala előtt, hogy valóban az egyetem vagy főiskola az út, amire lépni érdemes. Ebben tudok én segíteni. Ha készen állsz, vágjunk bele a kalandba!

Kép: iStock